A nyulakról

Valahogy mindig sikerül úgy járnom, hogy akkor intézek teljesen általános, hétköznapi ügyeket, amikor valamiért megbolondulnak az emberek.

Vártam már a legnagyobb karácsonyi csúcsforgalomban egy mobilszolgáltató üzletben, céges ügyet intézve, és tavaly, szintén karácsony előtt hiába akartam futárt rendelni egy fontos céges küldemény kézbesítéséhez, mivel az egész város haszontalan bigyókat küldözgetett egymásnak.

Ma is így jártam, amikor a Bécsi úti Intersparban intéztem a szokásos, hétvégi bevásárlást. Először nem is értettem, miért az Üveghegyen túl kell parkolnom, és miért nincs egyetlen bevásárlókocsi sem a bejáratnál, aztán persze leesett, hogy hiszen napok óta másról sem szól a hazai, médiának nevezett izé, mint arról, hogy jééé, tél van, és havazni fog.

Az üzlet bent is a kinti hangulatot árasztotta, magyarán tarrá volt fosztva a bolt, a kenyeres polcokon jó, ha nyolc darab cipó árválkodott, de például élesztő egy darab sem volt ott, ahol lennie kellett volna.

Mindehhez fontos hozzátenni, hogy Budapestre kemény tíz centi havast jósoltak, jósolnak, most 23:07-kor havat csak az Eurosporton látni egy spotban, szóval elképesztő szükségállapot van, na.

Jó, persze felnőtt egy generáció, amelynek a '86-'87-es tél már csak történelem, de könyörgöm, hat-nyolcmillió polgár él ebben az országban, akiknek legalább emlékezniük illene, hogy télen alapértelmezett a hóesés, meg az, hogy a leesett hó egyszer el is olvad. (Most arról nem is beszélve, hogy nagy Budapest és gyakorlatilag egész Magyarország téli közútkezelése évtizedek óta az olvadásos technikára épül, azaz a fontos emberek lakhelye környékén flangál egy-két hókotró-sózó, a többiek meg majd csak elboldogulnak valahogy. És azt már csak tényleg a rossz májam miatt teszem hozzá, hogy "a közútkezelő felkészült a télre" mondat minden értelmes magyar ember számára azt jelenti, hogy ne adja isten a hóesést, mert akkor ki kell menni a gépekkel az utakra, de hát se gázolajra, se sóra nem telik, úgyhogy éljen a globális felmelegedés.)

De vissza a népi reakcióra (hehe, ez most tök félreérthető...). Szóval ki tudja, miért őrül meg a magyar, ha csak a lehetősége is felsejlik annak, hogy 24 vagy 48 órán keresztül nem vehet magának kenyeret, meg citromos sört (broáf... bocs, de ez utóbbitól okádnom kell).

A kedvenc esetem az elmúlt évek valamelyike, amikor március 15. szombatra esett -  pénteken alig tudtam egy liter tejet venni, mert mindenki teli bevásárlókocsikkal szaladgált, mint egy légitámadás előtt. Úgy, hogy vasárnap már mise helyett is szórhatta a nép a pénzét, mert minden bolt nyitva volt.

Miközben a tél Ablak-Zsiráf szerinti definíciójának felfogása is gondot okoz a többségnek, bennünk magyarokban valahogy működik az elmúlt ezer év minden nélkülözése, és ezerszeresen be akarjuk biztosítani az életünket, vagy pontosabban: a fogyasztás nevű részét.

Nyilvánvaló, hogy a médiaizé keményen benne van a buliban - az sem kizárt, hogy a kereskedők nyomják nekik a zsetont, egy kis forgalomemelkedésért -, de nem kezdek médiaherótozásba, mert egyrészt nem vagyok jobbikos, akik szerint az idegenszívűek delejeznek a képcsövön keresztül, másrészt meg van egy jóval egyszerűbb és fontosabb gondolatom, javaslatom ezzel az egész felfújttal kapcsolatban.

Szóval csupán annyit kellene tenni  - szerény véleményem szerint, mert véletlenül sem kívánok beállni a blogmegmondók sorába -, hogy mindenki előveszi a józan paraszti eszét, a saját és felmenői tapasztalatát (vagy a sejtszintű emlékezést, az Univerzum segítő szeretetét, az Isten FAQ-ját/GYIK-ját, kinek mi tetszik), és mielőtt bármit tenne, egy perc alatt - borotválkozás, zuhanyozás, kakálás, elmélázás, stb. közben - végiggondolja, hogy mi az ésszerű. (És most direkt nem kezdek el gonoszkodni, hogy az ésszerű szó leírása hány honfitársunknak - köztársasági elnöktől felfelé - okozna gondot...)

Még csak véletlenül sem gondolok bonyolult dolgokra, csupán olyanokra, mint hogy ha kint 25 fok van (igen, Celsiusban), akkor nem veszel nagykabátot, meg például, ha éhes vagy, eszel, ha szomjas vagy, iszol, ha feszül a hólyagod, elmész pisilni, szóval hogy segítsek: a tíz centi hó egy nagyvárosban gyakorlatilag semmi. Az üzletek ellátása nem fog akadozni,  a rohadt kapitalisták amúgy is felkészültebbek, mint mi mindannyian, úgyhogy holnap is lesz lágy kenyér a boltban, ha nagyon akarod, még szőlő is, de azt ne vedd meg, ha nem akarsz hígfosást kapni a tartósítószerektől.

Összességében tényleg csak annyit kívánok mondani, hogy ez az élet nevű valami egyáltalán nem bonyolult, és nekünk mindannyiunknak megvan hozzá a képességünk, hogy teljesen normális mederben tudjuk tartani a dolgokat.

Már most szólok,hogy nyáron meg rohadt meleg lesz. Ha nem is hónapokon keresztül, de legalább egy-két hétig.